Bejelentés



Dél-Alföldi Művészeti Kör
"Minden művészet: világmodell. Az "egészről" készült híradás." (Pilinszky János)

MENÜ












Marie Marel

Ars poetica
Vers születik…

A vers olyan, mint egy újszülött. Ha megfogant, megerősödött, nincs más hátra, meg kell születnie… Megkezdődik a vajúdás… Könnyű szülés: simán, egymáshoz kapcsolódva gördülnek a szavak. Mint a gyöngyök, tapintásuk lágy, fényesek, összekapcsolódott füzérük gyönyörű gondolatláncokat alkot.

Nem másokért, önmagukért születnek. Saját értékeik kívánják megfogalmazásukat. Nincs hatalmam felettük. Rajtam csak átfolynak, elmémben fogannak, erősödnek, élni akarnak.

Mi lesz a sorsuk? Éppoly kiszámíthatatlan, előreláthatatlan, mint méhem gyümölcseinek sorsa. Gondozom, szívem melegével óvom őket, s mivé lesznek? Nem tudható. A sors gondos keze a jövőt eltakarja előlünk. Van-e a versnek jövője? A csecsemőjét először magához ölelő büszke anya sem kérdezi ezt. Szíve kicsorduló szeretetével gondolattalan gyönyörködik gyermekében.

A vers is ilyen. Egyszer, miután kiáramlott belőlem, gyönyörködöm benne, s nem kérdezem, van-e jövője. Magaménak tudom minden rezdülését, a gondolat ívét, kicsit sánta ritmusát, botladozó rímét.

Egy pillanatig még egyek vagyunk, a vers meg én.

Azután már önálló lény. Nincs befolyásom a sorsára. Idegenként néz vissza rám a fehér papírról. Milyen ismerős gondolatok, de már nem egészen ÉN vagyok.

Új fájdalmak, örömök, fészkelnek helyén, készülnek megszületni, és ilyesformán:

életemben a vers örök, míg tudatom él.

Marie Marel művei: A Dél-Alföldi Művészeti Kör által meghirdetett A hétköznapok irodalma című pályázaton vers kategóriában 2. helyezést elért művem:
Alulexponált Mára csak a körvonalaidra emlékszem olykor. A léha vágy még átkarol néha, egy-egy mozdulatod szépsége ráégett retinámra. Hangod belesuttog még a mámba: mint megzavart, öreg CB adása, messziről, sercegve szól. Még el-elbűvöl szelíd varázsa, de már sötétbe borul arcod, mint az a csendes alkony, mikor a nyáresti folyóparton vállad mögül halkan kilesve káprázott ránk az este. Számban eperíz csókod bizsergett, arcod még csak látnom sem kellett: éreztem a mosolyod. A vén folyó ringatta habjait, (örömben múlatva napjait) rajta hajó dohogott. Emlékszem, hevesen arra vágytam, hogy íly` békés harmóniában teljenek vén napjaink... Mára csak a körvonalaidra emlékszem olykor. (Rosszul sikerült kép a retinán. Alulexponált...)
Kapocsi Annamária: Fa rejtekén (Versemhez készült illusztráció)
Az én fa-tündérem Óh, de rég nem gondoltam rád! Fordulhatott hozzád, ki hajlandó volt hinni benned, főleg persze a sok gyermek. Ott éltél az égbe nyúló nyárfa odvában. Én láttam. Ott ültél mellettem a lépcsőn. Kezed félőn megfogtam: felnéztem rád. Gondjaim eltakarta arany-ruhád – szívemen a repedések összeforrtak, mikor halkan mondtad: jó vagy. Nem hittem, persze. Anyám belém nevelte: bűnökkel terhes az élet és minden lélek… Szombat volt a napja mikor lábbal harangozva (Készülj a gyónásra!) papírra írtam bűneim sorát. Szorongva hívtam a fa angyalát, súgna talán. Ő biztos tudja mi annak a módja: bűnös ne legyek, csak… gyerek. 2009. január 15.
Szivárványos éjszaka Nem, még nem megyünk haza: vonz a szivárványos éjszaka! Mese vágyó szép álmaim most valóra válnak, bíborszínű mosolyok közt csak barátok járnak. Körülölel engem egy tarka varázslat: ízét hozza s illatát barát-mosolygásnak. Nem múlik el soha és nem is lesz vége: ez az én szívemnek örök menedéke. Százszín szeretet szalaggá fonódik s felemel engemet egyenest a Holdig! Csodavárón, szépen csillagok ragyognak, szivárvány az égen: sose legyen holnap! Hódmezővásárhely, 2009. március 7.
Egy asszony élete Szaggatott monológ Jól van, kicsim, nincsen semmi baj. Anyu itt van és csendben betakar. Már nem is fáj. Mondjak egy mesét? Nézd, már ez ég is lecsukja szemét. * * * Kész van a leckéd? Akkor rendben van. Ne haragudj, de Anyu most rohan. Itt a tiszta ruha, készül az ebéd. Kitakarítok. Majd elmegyek eléd. * * * Rettentő, eltörted a poharat! Nézz körül: az egész szoba szalad, szanaszét hagytad a koszos zoknikat! Az ember itt ezerfelé szakad! * * * Mi lesz így belőled, ha nem tanulsz? Csúnyán beszélsz és el sem pirulsz... Fel sem vesznek majd az egyetemre! Ránőttél teljesen a fejemre! * * * Igen... Csinos... Komolyan gondolod? Értem... Nagyon jó, ha a kezét fogod. De elég jó hozzád? Korai még... Ne siesd el... Lehet még épp elég. * * * Szerbusztok! Végre eljöttetek. Petike remélem nem beteg. Köszönöm jól. Csak csendesen. Az ember már sokat pihen. * * * Ki az? Jött valaki... Hol a szemüvegem? Elfelejtettem... Fáj... Igen. Elmúlik: minden. * * * Nyugodjék békében. 2009. április 9.
Abszint Lib benő lángban karamellé váló finom cukor-háló lebegős égi-fényes keser-édes haragvó az éjt torkon ragadó mély színű karcos és harcos nedű. Hódmezővásárhely, 2009. március 7.
Irgalom Kifeszítenek a keresztre, félszeimmel szembe. Kitárom előttük szívem. Legyen. Tojáshéj-törékenységem megedzem: erős testben üres lélek. Élek... Már nem félek. Falkányi félsz csaholt nyomomban régóta. Szám elmondta minden fájdalom-szavát. Üres a kancsóm: kiittam keserűm javát. Már hiányaimat sem hiányolom. Nem maradt bennem fájdalom. Félszeimet szélnek eresztve lelkem üresen kong reggel, este. Már Téged se kereslek... Azért, az irgalomért esdek, legalább fájdalmat adjatok: hogy Valamit érezhessek!
Euridiké éneke Lassan lehajlik fejem, mint hajnalkáé fülledt esteken, szemérmem pírját holdfény látja csak, lángra kap - halk szellő ha éri - alvó szenvedélyem, mit dalod sóhajt felém szerelmes éjen. Óh, fűszeres éji illatok s bódító dalod mely felsírt utánam s én ellent nem álltam, vonzásod vezetett. A Hold elé rántottam édes felleget: - a kerek képű égi vándor ne lesse vágyam teveled - karodba omolva én kedvesem elszenderül szemérmem. 2008. november 21.



Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?



Barbara [ 2011-02-28 18:50 ]

Ó, Marie, itt még csak most látom! hát köszönöm szépen itt is, majd megpuszilgatlak érte, bizony!;-)



Marie [ 2010-12-06 23:29 ]

Ezt szeretném ha ide feltennétek:

Neked

Szemedben ott a világ:
versedbe bujtatod. Magad.
Ha játékos vagy is sírni hívsz.
Szabad. Neked szabad.

Versbe bújt, felnőtt sorok.
Nincsenek rózsaszín egek.
Mi az, mi erődet adja?
Kezek. Apró kezek.

A világot egyben akarod:
támadjanak bár vadak.
Fejtenének, nem hagyod.
Szavak. Igaz szavak.

Gerinced törhetetlen.
A túlsó partra átviszed
- cipeled súlyod, elbírsz vele -
hited. Tiszta hited.

(Szécsényi Barbarának szeretettel)



Marie [ 2010-12-06 23:28 ]

Zana, drága... annyira kedves vagy. :-))



Renáta [ 2010-08-17 23:55 ]

Kedves Marie!
Alig kapok levegőt!!! Jesszusom, de jókat írsz!!! Bele kell vetnem magam Marie Marel olvasásába, mert "nem érdekel":)!!!
Úúú, ez nem ér!!! Nagy ölelés vissza!!!:)))))
Gratulálok!



Zanami [ 2010-08-14 07:27 ]

Hú... Az Irgalom... egy csúcs. A többi sem egy "lájt", de ezt tudom, én is.:)



Zanami [ 2010-08-14 07:25 ]

:), pusza.



Ancsa [ 2010-08-13 20:45 ]

Gratulálok a helyezéshez :)
Puszi: Annamari



Marie [ 2010-08-11 11:34 ]

Ó de örülök a Fatündérnek, drága Ancsám! :-))

Köszönöm szépen annak, aki feltette a szívemnek oly kedves képet, Drága Ancsám ajándékát a versemhez!



Marie [ 2010-07-30 19:14 ]

Juditti, meghatottál: köszönöm.

Itt is: Boldog névnapot neked!



Marie [ 2010-07-30 19:13 ]

Drágáim! Köszönöm, hogy itt lehetek köztetek. A szíven egy darabkája úgyis \"ott\" lakik már veletek. :-))



juditti [ 2010-07-20 17:39 ]

Szia Marika!
Délre költöztél, mint
télre a fecskék?
Vagy csak a szíved
egy apró csücskét
feledted az alföldön,
barátaid közt,
otthonra lelve
mindig szeretve,
mindig ölelve?
Látom:
meleg mosollyal orcádon,
otthon vagy itt,
bárhol is legyen
tested székhelye,
a lelked örömmel jön,
pihenni tér ide.
:-)



Barbara [ 2010-07-19 15:14 ]

Szia Marie, örülök Neked, te már úgyis tiszteletbeli vásárhelyi vagy!:-) itt a helyed!

puszi



Jagi [ 2010-07-18 12:58 ]

Szia csajom. :)))))))))))



Bea [ 2010-07-16 17:15 ]

Szia Marie!

Jó, hogy itt vagy közöttünk! Írásaid mikor lesznek itt?



Sanyi [ 2010-07-15 17:59 ]

Üdvözöllek körünkben, kedves Marie! :-))











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!